W é r G i d A

Építészet – Kritika – Esszé – Tanulmányok

 

Simon Mariann: “… Megteremteni elméletünk és gyakorlatunk egységét …”, Elmélet és gyakorlat 1952-1956

Az ötvenes évek magyarországi építészetét a “szocreál” évtizedeként szokás emlegetni, holott a szocialista realizmus időszakának szocreál stílusa alig öt évig élt. A hazai építészetre, de különösen az elmélet és a gyakorlat kapcsolatára mégis meghatározó hatása volt. 1951-ben az építészet egyértelmű feladatot kapott a politikától, véghez kellett vinnie az építészet szocialista kulturális forradalmát. Az elmélet dolga az ideológiai elvárások teoretikus megalapozása, illetve a gyakorlat számára használható formába való öntése volt, röviden normák teremtése és előírása. Az építészetelmélet küzdött, de csak részeredményeket tudott felmutatni: iránymutatás helyett inkább csak a gyakorlat (fölöttébb ellentmondásos, mert bizonytalan alapokon álló) kritikájára futotta.

»»»

Simon Mariann: “… Megteremteni elméletünk és gyakorlatunk egységét …”, Elmélet és gyakorlat 1952-1956

Az ötvenes évek magyarországi építészetét a “szocreál” évtizedeként szokás emlegetni, holott a szocialista realizmus időszakának szocreál stílusa alig öt évig élt. A hazai építészetre, de különösen az elmélet és a gyakorlat kapcsolatára mégis meghatározó hatása volt. 1951-ben az építészet egyértelmű feladatot kapott a politikától, véghez kellett vinnie az építészet szocialista kulturális forradalmát. Az elmélet dolga az ideológiai elvárások teoretikus megalapozása, illetve a gyakorlat számára használható formába való öntése volt, röviden normák teremtése és előírása. Az építészetelmélet küzdött, de csak részeredményeket tudott felmutatni: iránymutatás helyett inkább csak a gyakorlat (fölöttébb ellentmondásos, mert bizonytalan alapokon álló) kritikájára futotta.

»»»
A tanulmány PDF-ben (2,29 MB)
Címkék: , , , , ,
 

Simon Mariann: “Az építészeti tudás maradéktalan és független érvényesülése”. Elmélet és gyakorlat 1945-1948

Elmélet és gyakorlat ambivalens viszonyban vannak egymással az építészetben. Kezdetben volt az építészeti gyakorlat, amely aztán megteremtette a maga igazolására – hogy egyszerű mesterségből a szabad művészetek szintjére emelkedjen – az építészetelméletet. A teremtmény utóbb szülője fejére nőtt, s már nem elégedett meg a magyarázó-igazoló szereppel, olykor diktálni kezdett, szabályokat és normákat írt elő. A gyakorlat hol komolyan vette az elméletet, hol művészi szabadságának korlátozóját látva benne úgy tett, mintha nem is törődne vele.

»»»

Simon Mariann: “Az építészeti tudás maradéktalan és független érvényesülése”. Elmélet és gyakorlat 1945-1948

Elmélet és gyakorlat ambivalens viszonyban vannak egymással az építészetben. Kezdetben volt az építészeti gyakorlat, amely aztán megteremtette a maga igazolására – hogy egyszerű mesterségből a szabad művészetek szintjére emelkedjen – az építészetelméletet. A teremtmény utóbb szülője fejére nőtt, s már nem elégedett meg a magyarázó-igazoló szereppel, olykor diktálni kezdett, szabályokat és normákat írt elő. A gyakorlat hol komolyan vette az elméletet, hol művészi szabadságának korlátozóját látva benne úgy tett, mintha nem is törődne vele.

»»»
A tanulmány PDF-ben (1,83 MB)
Címkék: , , , , , ,
 

Simon Mariann: “Fordulatnak kell bekövetkeznie építészetünkben, jelentős fordulatnak”. Elmélet és gyakorlat 1949-1951

Magyarország második világháború utáni történetében 1948-at szokták a fordulat évének nevezni, a váltást a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt egyesüléséhez kötve. Minthogy azonban fordulatokhoz többnyire események sora vezet el, a történészek előbb az 1947 és 1949 közötti időszakot tették meg a fordulat éveinek, majd a kezdetet egészen a háború végéig kitolva 1944-től 1949-ig számították Magyarország szovjetizálását. A folyamat befejezése és záróakkordja az 1949 nyarán elfogadott alkotmány lett.

»»»

Simon Mariann: “Fordulatnak kell bekövetkeznie építészetünkben, jelentős fordulatnak”. Elmélet és gyakorlat 1949-1951

Magyarország második világháború utáni történetében 1948-at szokták a fordulat évének nevezni, a váltást a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt egyesüléséhez kötve. Minthogy azonban fordulatokhoz többnyire események sora vezet el, a történészek előbb az 1947 és 1949 közötti időszakot tették meg a fordulat éveinek, majd a kezdetet egészen a háború végéig kitolva 1944-től 1949-ig számították Magyarország szovjetizálását. A folyamat befejezése és záróakkordja az 1949 nyarán elfogadott alkotmány lett.

»»»
A tanulmány PDF-ben (1,06 MB)
Címkék: , , , , ,
 

Simon Mariann: A hegyekben élő mesebeli óriások – A természet és a modern építészet

„Legyőzni a természetet vagy „belehelyezkedni” úgy, hogy átjárjon; a lényegre összpontosítva megragadni dialektikáját; geometrikusan elrendezni, vagy a kertet megművelve létrehozni a tökéletes természetet, a kiválasztott mikrokozmoszt, a földi paradicsomot, a vad természettel szemben az emberi élethez alkalmazkodó természetet; vagy nevelő céllal az emberi jóság és az igazság tükreként használni – ezek azok a szempontok, amelyekhez szépen sorban, pontos és kidolgozott építészeti válaszokat kell hozzárendelnünk.”

»»»

Simon Mariann: A hegyekben élő mesebeli óriások – A természet és a modern építészet

„Legyőzni a természetet vagy „belehelyezkedni” úgy, hogy átjárjon; a lényegre összpontosítva megragadni dialektikáját; geometrikusan elrendezni, vagy a kertet megművelve létrehozni a tökéletes természetet, a kiválasztott mikrokozmoszt, a földi paradicsomot, a vad természettel szemben az emberi élethez alkalmazkodó természetet; vagy nevelő céllal az emberi jóság és az igazság tükreként használni – ezek azok a szempontok, amelyekhez szépen sorban, pontos és kidolgozott építészeti válaszokat kell hozzárendelnünk.”

»»»
A tanulmány PDF-ben (2,50 MB)
Címkék: , , , , , , , ,
 

Simon Mariann: Harangzúgás és vonatzakatolás

Az ezredvégen az egységes modernitás-kép helyét átvette a sokféle modernitás elfogadása, a mintaadónak tekintett nyugati modernitással szemben létező alternatív modernitások felismerése és leírása. Az alábbi tanulmány két jellegzetes javaslatot vázol a kérdésre: hogyan kell az építészetnek a megváltozott, az átmenetiség és a bizonytalanság jellemezte környezetre reagálnia. A válaszok elsőre nagyon hasonlóak – az adekvát építészet egyszerű, nyugodt és könnyű – az alapos vizsgálat azonban a szerzők álláspontjának lényegi különbségeire mutat rá.

»»»

Simon Mariann: Harangzúgás és vonatzakatolás

Az ezredvégen az egységes modernitás-kép helyét átvette a sokféle modernitás elfogadása, a mintaadónak tekintett nyugati modernitással szemben létező alternatív modernitások felismerése és leírása. Az alábbi tanulmány két jellegzetes javaslatot vázol a kérdésre: hogyan kell az építészetnek a megváltozott, az átmenetiség és a bizonytalanság jellemezte környezetre reagálnia. A válaszok elsőre nagyon hasonlóak – az adekvát építészet egyszerű, nyugodt és könnyű – az alapos vizsgálat azonban a szerzők álláspontjának lényegi különbségeire mutat rá.

»»»
A tanulmány PDF-ben (106,05 KB)
Címkék: , , , , , , , ,
 

Simon Mariann: Helyek és szellemek. Genius loci a kilencvenes évek hazai építészetében

A Magyar Építészek Szövetségének 2000. évi közgyűlésén elhangzott hozzászólásában Borvendég Béla kérdések sorát zúdította hallgatóságára. „Van-e, és ha igen, mi volna a nemzeti identitás lényege a mai magyar építészetben? Létezik-e még genius loci? S mi volna az? Mi legyen a meglevő és az új kívánatos viszonya?”[1] Választ persze nem adott, sőt talán másoktól sem várt. Pedig az építészet kötődésének nem új keletű, de a rendszerváltás óta különösen érzékeny problémájára máig sem született valamely közös alapon nyugvó válasz, etalonként használható megoldás.

»»»

Simon Mariann: Helyek és szellemek. Genius loci a kilencvenes évek hazai építészetében

A Magyar Építészek Szövetségének 2000. évi közgyűlésén elhangzott hozzászólásában Borvendég Béla kérdések sorát zúdította hallgatóságára. „Van-e, és ha igen, mi volna a nemzeti identitás lényege a mai magyar építészetben? Létezik-e még genius loci? S mi volna az? Mi legyen a meglevő és az új kívánatos viszonya?”[1] Választ persze nem adott, sőt talán másoktól sem várt. Pedig az építészet kötődésének nem új keletű, de a rendszerváltás óta különösen érzékeny problémájára máig sem született valamely közös alapon nyugvó válasz, etalonként használható megoldás.

»»»
A tanulmány PDF-ben (212,24 KB)
Címkék: , , , , , , ,
 

Simon Mariann: Kalandozások kora

A hatvanas évek a politikai megnyugvás és a konszolidáció időszaka volt Magyarországon. „Fogyasztói szocializmus” – nevezték el utóbb a társadalomtudósok, s nem véletlenül. A rendszer az elérhető javak gyarapítását kínálta fel pragmatikus jövőképként a társadalomnak: a mosógép, a hűtőszekrény, majd az autó (leginkább Trabant, de biztosan szocialista gyártmány) megszerzése vált több éves munkával, s a hiányból következő még hosszabb várakozási idő leteltével a családok céljává. 1960-tól utazni is lehetett – elvileg – minden magyar állampolgár kaphatott útlevelet, „akinek a kiutazása nem sérti a Magyar Népköztársaság politikai és gazdasági érdekeit.”

»»»

Simon Mariann: Kalandozások kora

A hatvanas évek a politikai megnyugvás és a konszolidáció időszaka volt Magyarországon. „Fogyasztói szocializmus” – nevezték el utóbb a társadalomtudósok, s nem véletlenül. A rendszer az elérhető javak gyarapítását kínálta fel pragmatikus jövőképként a társadalomnak: a mosógép, a hűtőszekrény, majd az autó (leginkább Trabant, de biztosan szocialista gyártmány) megszerzése vált több éves munkával, s a hiányból következő még hosszabb várakozási idő leteltével a családok céljává. 1960-tól utazni is lehetett – elvileg – minden magyar állampolgár kaphatott útlevelet, „akinek a kiutazása nem sérti a Magyar Népköztársaság politikai és gazdasági érdekeit.”

»»»
A tanulmány PDF-ben (232,56 KB)
Címkék: , , , , ,
 

Simon Mariann: Környezetébe jól illeszkedik – Elmélet és gyakorlat 1957-1963

A Magyar Építőművészet című folyóirat 1955 őszén közölte az utolsó szocreál épületet, ezt az időpontot a korszak lezárásának is tekinthetjük. A szocialista tartalom és nemzeti forma egységére épülő szocreál építészetet követően visszatért a modern – sajátos kontextusban felvetve néhány általános és helyi kérdést. Hogyan viszonyuljon a modern épület régi környezetéhez? Lehet-e a korszerű építészetnek nemzeti jellege? Hogyan valósítható meg a modern építészet eszközeivel a szocialista tartalom és nemzeti forma követelménye?

»»»

Simon Mariann: Környezetébe jól illeszkedik – Elmélet és gyakorlat 1957-1963

A Magyar Építőművészet című folyóirat 1955 őszén közölte az utolsó szocreál épületet, ezt az időpontot a korszak lezárásának is tekinthetjük. A szocialista tartalom és nemzeti forma egységére épülő szocreál építészetet követően visszatért a modern – sajátos kontextusban felvetve néhány általános és helyi kérdést. Hogyan viszonyuljon a modern épület régi környezetéhez? Lehet-e a korszerű építészetnek nemzeti jellege? Hogyan valósítható meg a modern építészet eszközeivel a szocialista tartalom és nemzeti forma követelménye?

»»»
A tanulmány PDF-ben (2,66 MB)
Címkék: , , , , , ,
 

Simon Mariann: Kötöttségek és kötődések. Identitáskeresés a hazai építészetben 1968 – 1972

A nemzetközi építészetelméleti szakirodalom mára egységessé vált abban, hogy a 20. század építészetének utolsó szakaszhatárát, a modern és a modern utáni korszak váltását 1968-ra teszi. Az 1968-as politikai események, illetve a hátterükben lévő ellen-kulturális mozgalmak látványos megerősítést adtak azoknak a hatvanas évekbeli gyakorlati kísérleteknek és elméleti írásoknak, amelyek elindították a nemzetközi modern revízióját. Magyarországon 1968. január elsején kezdődött az új gazdasági mechanizmus, ami nemcsak a gazdaság, hanem a politika terén is lazítást, nagyobb szabadságot ígért. Az alábbi tanulmány azt vizsgálja, hogy a hazai építészek a mechanizmus négy éve alatt hogyan éltek ezzel a – természetesen viszonylagos – szabadsággal.

»»»

Simon Mariann: Kötöttségek és kötődések. Identitáskeresés a hazai építészetben 1968 – 1972

A nemzetközi építészetelméleti szakirodalom mára egységessé vált abban, hogy a 20. század építészetének utolsó szakaszhatárát, a modern és a modern utáni korszak váltását 1968-ra teszi. Az 1968-as politikai események, illetve a hátterükben lévő ellen-kulturális mozgalmak látványos megerősítést adtak azoknak a hatvanas évekbeli gyakorlati kísérleteknek és elméleti írásoknak, amelyek elindították a nemzetközi modern revízióját. Magyarországon 1968. január elsején kezdődött az új gazdasági mechanizmus, ami nemcsak a gazdaság, hanem a politika terén is lazítást, nagyobb szabadságot ígért. Az alábbi tanulmány azt vizsgálja, hogy a hazai építészek a mechanizmus négy éve alatt hogyan éltek ezzel a – természetesen viszonylagos – szabadsággal.

»»»
A tanulmány PDF-ben (1,66 MB)
Címkék: , , , , , , ,
 

Simon Mariann: Minták és módszerek. A hetvenes évek hazai építészete és a karakter

A hetvenes évek hazai építészete – az összképet tekintve – fölöttébb unalmas benyomást kelt. A szocializmus építésének lendületét az átadott épület légköbméterekben mérve a rendszer teljesítményének maximumát nyújtotta, miközben éppen a megnövekedett építési volumen következtében egyre nyilvánvalóbbá váltak a modern építészet ellentmondásai. Az állami lakásépítés 1975-ben érte el csúcspontját, ekkor adták át az egymilliomodik lakást, s ezzel a harmincadik évfordulóra teljesült a 15 éves lakásépítési terv. Látszólag minden rendben volt, mégsem volt egyöntetű az elégedettség. A lakótelepek szürkék és sivárak voltak, egyforma magas, hasáb alakú épületekkel, lyukablakokkal és megtalálhatatlan bejáratokkal. A tömbök a semlegesen szétfolyó térben úsztak, hiányoztak az utcák, a terek, a tájékozódási pontok.

»»»

Simon Mariann: Minták és módszerek. A hetvenes évek hazai építészete és a karakter

A hetvenes évek hazai építészete – az összképet tekintve – fölöttébb unalmas benyomást kelt. A szocializmus építésének lendületét az átadott épület légköbméterekben mérve a rendszer teljesítményének maximumát nyújtotta, miközben éppen a megnövekedett építési volumen következtében egyre nyilvánvalóbbá váltak a modern építészet ellentmondásai. Az állami lakásépítés 1975-ben érte el csúcspontját, ekkor adták át az egymilliomodik lakást, s ezzel a harmincadik évfordulóra teljesült a 15 éves lakásépítési terv. Látszólag minden rendben volt, mégsem volt egyöntetű az elégedettség. A lakótelepek szürkék és sivárak voltak, egyforma magas, hasáb alakú épületekkel, lyukablakokkal és megtalálhatatlan bejáratokkal. A tömbök a semlegesen szétfolyó térben úsztak, hiányoztak az utcák, a terek, a tájékozódási pontok.

»»»
A tanulmány PDF-ben (766,24 KB)
Címkék: , , , , , ,