Simon Mariann: A hegyekben élő mesebeli óriások – A természet és a modern építészet

„Legyőzni a természetet vagy „belehelyezkedni” úgy, hogy átjárjon; a lényegre összpontosítva megragadni dialektikáját; geometrikusan elrendezni, vagy a kertet megművelve létrehozni a tökéletes természetet, a kiválasztott mikrokozmoszt, a földi paradicsomot, a vad természettel szemben az emberi élethez alkalmazkodó természetet; vagy nevelő céllal az emberi jóság és az igazság tükreként használni – ezek azok a szempontok, amelyekhez […]

Simon Mariann: Harangzúgás és vonatzakatolás

Az ezredvégen az egységes modernitás-kép helyét átvette a sokféle modernitás elfogadása, a mintaadónak tekintett nyugati modernitással szemben létező alternatív modernitások felismerése és leírása. Az alábbi tanulmány két jellegzetes javaslatot vázol a kérdésre: hogyan kell az építészetnek a megváltozott, az átmenetiség és a bizonytalanság jellemezte környezetre reagálnia. A válaszok elsőre nagyon hasonlóak – az adekvát építészet […]

Simon Mariann: Kalandozások kora

A hatvanas évek a politikai megnyugvás és a konszolidáció időszaka volt Magyarországon. „Fogyasztói szocializmus” – nevezték el utóbb a társadalomtudósok, s nem véletlenül. A rendszer az elérhető javak gyarapítását kínálta fel pragmatikus jövőképként a társadalomnak: a mosógép, a hűtőszekrény, majd az autó (leginkább Trabant, de biztosan szocialista gyártmány) megszerzése vált több éves munkával, s a […]

Simon Mariann: “Az építészeti tudás maradéktalan és független érvényesülése”. Elmélet és gyakorlat 1945-1948

Elmélet és gyakorlat ambivalens viszonyban vannak egymással az építészetben. Kezdetben volt az építészeti gyakorlat, amely aztán megteremtette a maga igazolására – hogy egyszerű mesterségből a szabad művészetek szintjére emelkedjen – az építészetelméletet. A teremtmény utóbb szülője fejére nőtt, s már nem elégedett meg a magyarázó-igazoló szereppel, olykor diktálni kezdett, szabályokat és normákat írt elő. A […]

Simon Mariann: “Fordulatnak kell bekövetkeznie építészetünkben, jelentős fordulatnak”. Elmélet és gyakorlat 1949-1951

Magyarország második világháború utáni történetében 1948-at szokták a fordulat évének nevezni, a váltást a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Kommunista Párt egyesüléséhez kötve. Minthogy azonban fordulatokhoz többnyire események sora vezet el, a történészek előbb az 1947 és 1949 közötti időszakot tették meg a fordulat éveinek, majd a kezdetet egészen a háború végéig kitolva 1944-től 1949-ig […]